Travel Diary – Tiszadob rejtett kincse

Travel Diary – Tiszadob rejtett kincse

Az utazás a mindenem, tulajdonképpen ha tehetném mindig csak utaznék. Szeretek más kultúrákat megismerni, olyan eldugott helyekre eljutni ahova csak kevesen járnak, felfedezni esetleg egy barlangot és megélni a csodát egy fehér homokos pálmafás tengerparton a naplementét nézve. Viszont nagyon fontosnak tartok egy dolgot: megismerni töviről hegyire a helyet, a megyét, az országot ahol élek. Mit érek azzal, ha bejártam az egész világot amikor az otthonomat nem is ismerem igazán? Tavaly kitűztem célul, hogy a közvetlen környezetemben megpróbálok minél több érdekes, izgalmas helyre eljutni ahol még nem jártam, amit még nem is ismerek és olyan helyekre is ahol már jártam gyerekként és visszavágyom. Az utazási napló rovat első pár posztja egyfajta visszatekintés lesz a 2016-os évre. Kezdjük is azzal ami számomra a legnagyobb meglepetést okozta: Tiszadob rejtett kincse az Andrássy Kastély!


Kicsit szégyellem magam, hogy itt lakok Tiszadobtól 50 kilométerre és még sohasem jártam ezen a mesébe illő helyen. Nagyon szép időt sikerült kifognunk, így azt hiszem mondhatom, hogy a legszebb fényében láthattuk a kastélyt. Na de ne szaladjunk annyira előre. Készítettem egy videóblogot is az útról és ezt visszanézve felelevenedett bennem az oda vezető út. Szerintem soha nem fogom elfelejteni, hogy még otthon megterveztem az utat hogy merre megyünk. Láttam, hogy át kell majd kelnünk a Tiszán és úgy voltam vele, hogy jó oké a kompon nem félek úgyhogy gond nem lehet, mennyünk arra. Aztán mikor megláttam, hogy pontonhíd….hát konkrétan pánikroham tört rám, elég nagy félelmemet kellett legyőznöm ahhoz, hogy autóval egyáltalán rá tudjak menni. Aki még nem volt ilyen hídon annak tudnia kell, hogy ez tulajdonképpen úszik a vízen, tehát mikor mentünk át rajta kisebb halálfélelmem volt annyira mozgott az egész. Konkrétan végigsikítottam az utat, az ott tartózkodó munkások kedvét legalább feldobva.

 A látvány viszont ami ez után fogadott teljes mértékben kárpótolt mindenért. A parkolóba megérkezve egy kis sétányon juthattunk el a kastélyig, mikor megpillantottam az első szavam az volt, hogy megérkeztünk Disneyland-be. Úgy éreztem magam mint egy kislány, aki habos babos ruhában hercegnőset játszik a kastély udvarban. Szavakkal nem igazán tudom körülírni a látványt, annyit tudok mondani mindenkinek, hogy feltétlen látogasson el ide, mert egy életre szóló élmény. Egy valóságos gyöngyszem tulajdonképpen a semmi közepén.

3aab00_149f46c0a0244de6b685be8f75fef363~mv2_d_4032_3024_s_4_2

A kastély történetébe én külön nem szeretnék bele menni, Hegedűs Enikő blogján elolvashatjátok a csodálatos történetét az Andrássy Kastélynak. Nagyszerűen ír róla és hatalmas kutatómunka van mögötte. Bár engem nem kötnek családi, gyerekkori emlékek ide ahogy Enikőt, mégis úgy éreztem, mintha itthon lennék. A kastélykertben és a Tisza parton sétálva úgy éreztem magam mint Andrássy Katinka, bár nem tudtam volna abban a korban élni, abban a neveltetésben. Ugyanakkor lenyűgöz a múlt, a történet, a személyes történetek és az egész sejtelmesség ami áthatja az Andrássy Kastély mivoltát.

 Nagyon szép és izgalmas élmény volt ellátogatni ide és biztos vagyok benne, hogy idén újra megteszem és gyönyörködöm a tündérkastélyban. Ha a közelben laksz vagy éppen erre vetődik utad, mindenképpen látogass el ide és ne felejtsd el elolvasni és átélni a mesebeli kastély történetét Enikő írása alapján. Ha van esetleg saját élményed, történeted erről a mesés helyről, ne félj megosztani velünk!

 Most pedig akkor beszéljenek helyettem a képek!

Love, J

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.